A német ellátási lánc törvény (LkSG) 2026-ban: mi érvényes, és mi változik?

A törvény 2024. január 1. óta vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek központi ügyvezetése, fő telephelye, igazgatási székhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye Németországban van, és amelyek általában legalább 1000 munkavállalót foglalkoztatnak Németországban, továbbá azokra az ilyen méretű vállalkozásokra, amelyek a német Kereskedelmi Törvénykönyv (HGB) 13d. §-a szerinti fiókteleppel rendelkeznek (LkSG 1. § (1) bekezdés). Vállalatcsoporton belül a csoporthoz tartozó társaságok munkavállalóit az anyavállalatnál kell figyelembe venni (1. § (3) bekezdés).

A kisebb beszállítók közvetve érintettek: ügyfeleiknek megelőző intézkedéseket kell hozniuk a közvetlen beszállítókkal szemben (6. § (4) bekezdés) – például a kiválasztásnál figyelembe kell venniük az emberi jogi és környezetvédelmi elvárásokat, szerződésben kell biztosítékot kérniük azok betartására, képzéseket kell tartaniuk, és ellenőrzésekben kell megállapodniuk.

Az LkSG 3. § (1) bekezdése felsorolja az átvilágítási kötelezettségeket: kockázatkezelés kialakítása, a vállalaton belüli felelősség kijelölése, rendszeres kockázatelemzések elvégzése, alapelvi nyilatkozat kiadása, megelőző intézkedések beépítése a saját üzleti területen és a közvetlen beszállítókkal szemben, korrekciós intézkedések megtétele, panaszkezelési eljárás kialakítása, a közvetett beszállítóknál fennálló kockázatok kezelése, valamint a teljesítés dokumentálása (10. § (1) bekezdés) és az erről szóló jelentéstétel (10. § (2) bekezdés).

A szövetségi kormány 2025. szeptember 3-án fogadott el egy törvényjavaslatot (a Bundestag 21/2474. számú nyomtatványa). Ez a 10. § (2)–(4) bekezdésében foglalt jelentéstételi kötelezettséget 2023. január 1-jei hatállyal visszamenőleg eltörli, a bírsággal sújtható tényállások számát pedig négyre csökkenti – ezek a megelőző és korrekciós intézkedésekre, valamint a panaszkezelési eljárásra vonatkoznak.

A Bundestag 2026. január 16-án első olvasatban tárgyalta a javaslatot, és a Munkaügyi és Szociális Bizottsághoz utalta. Bizottsági ajánlás, második és harmadik olvasat vagy kihirdetés eddig nem történt. Addig az LkSG a jelenlegi formájában marad hatályban.

A Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal 2025. október 1-jén bejelentette, hogy a vállalati jelentéseket már nem vizsgálja; bírságot csak különösen súlyos emberijog-sértésekkel járó súlyos jogsértések esetén kíván kiszabni. A jelentések a BAFA portálján keresztül már nem nyújthatók be. A jelentéstételi kötelezettséget ezzel azonban jogszabály nem helyezte hatályon kívül.

A 2026. február 26-án közzétett (EU) 2026/470 irányelv módosítja a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló (EU) 2024/1760 irányelvet. Hatálya a jövőben az 5000 főnél több munkavállalót foglalkoztató és 1,5 milliárd eurót meghaladó világszintű nettó árbevétellel rendelkező uniós vállalkozásokra terjed ki; harmadik országbeli vállalkozások esetében az Unión belüli árbevétel számít. A tagállamoknak 2028. július 26-ig kell átültetniük; a szabályokat 2029. július 26-tól kell alkalmazni. Az átültetésről szóló német törvényjavaslat még nincs.

Az átvilágítási kötelezettségek a jogalkotási eljárás kimenetelétől függetlenül érvényesek. A kockázatelemzés, a beszállítók értékelése és a dokumentáció ezért folytatódik; a 10. § (1) bekezdése szerinti dokumentálási kötelezettség a javaslat szerint is megmaradna. Aki strukturáltan gyűjti beszállítói adatait, egyúttal a CSDDD-re is felkészül, amennyiben vállalkozása annak hatálya alá kerül.

A Vendo4u katalógusában a fenntarthatóságra és az ellátási lánc átvilágítására vonatkozó külön kritériumok fedik le azokat az adatokat, amelyeket az ügyfelek az LkSG alapján jellemzően bekérnek, a bizonyítékokkal – például magatartási kódexszel vagy alapelvi nyilatkozattal – együtt. A beszerzők ezek szerint szűrnek, és az exporttal saját dokumentációjukban helyezik el a profilokat.